Gombaszögi tanösvény

Megállók és érdekességek

A 3,5 km hosszú tanösvény megismertet bennünket Gombaszög természeti és kultúrtörténeti emlékeivel. A festői természeti környezethez az emberi kéz már a középkorban további értékeket teremtett, amelyek méltán érdemlik ki tiszteletünket.

A Szilicei-fennsík

A Szilicei-fennsík jellegzetes gombaszögi beszögelése két terjedelmes mészkőtömb érintkezésének köszönheti létrejöttét. A tömbök között ugyanis egy mállékony palaréteg húzó- dik,amelybe a mészkőből kifolyó vizek völgyszerű beszögelést vájtak ki.

Panthera gombaszogenis nevű jaguuár rekonstruált szobra

A táj festői képét azonban jelentősen rontja a szocializmus éveiben kiterjesztett gombaszögi kőbánya. A mészkő fejtése kisebb mértékben már a II. világháború előtt megkezdődött, amikor a mészkő hasadékaiból 1,5 millió éves állatok csontmaradványai kerültek elő. Legismertebb közülük a Kretzoi Miklós által 1938-ban leírt Panthera gombaszoegensis nevű európai jaguár.

Panthera gombaszoegensis nevű jaguár rekonstruált szobra

Roda István

A fennsík lábánál nyílik a Gombaszögi-barlang, amelyben rozsnyói barlangkutatók 2016-ban újabb csodás részeket tártak fel. A barlang meszes aeroszol tartalmú klímája gyógyító hatással rendelkezik a felső légúti bántalmakra. Ezt felismerve a rozsnyói Roda István 1968- ban Szlovákiában elsőként kezdeményezte a barlang gyógyászati hasznosítását. A sikeres gyógyítás 1978-ig üzemelt.

A Fekete-forrás

Az előttünk fakadó karsztforrás a Szilice-gombaszögi földalatti vízrendszer vizeit vezeti le. A rendszer fő tengelyét a Fekete-patak képezi 11 km2 vízgyüjtő területtel, amely a szilicei Papverme-tótól ered. A földalatti patak átfolyik a Szilicei-jégbarlangon, majd 3 km szakasz megtétele után a Gombaszögi-barlangon is. A 177 m szintkülönbséget elérő barlangszakasz túlnyomó része azonban máig nincs feltárva. A Fekete-forrás sokéves átlagos vízhozama 78 l/s, kiadós esőzések vagy hóolvadások idején azonban elérheti a 2065 l/s értéket is. A forrás vize kemény, átlagosan 120 mg/l mésztartalommal.

A Gombaszögi-cseppkőbarlang 2016-ban feltárt új emeletének heliktit díszítése

Nevét az esőzések hatására zavarossá váló víz sötétebb színéről kapta. A karsztvizek öntisztító képessége ugyanis alacsony, mivel a barlangokon, karsztos üregeken aránylag könnyen átfolynak. A forrás alatti patakban a sebes pisztráng (Salmo trutta fario) is otthonra talált, amely különösen kedveli a tiszta és oxigéndús vizet.

Édesvízi mészkőbánya

A Szilice-gombaszögi földalatti vízrendszerből kilépő víz jelentős mennyiségű oldott kalcium-karbonátot tartalmaz, amely a szén-dioxid eltávozása után rétegenként rakódik le. Ez a jelenség általánosan jellemző a mészkőfennsíkokat lecsapoló karsztforrásokra. A lerakódott mészkőrétegekből édesvízi mészkő vagy mésztufa (idegen szóval travertínó) jön létre. Az így kialakult kőzet porózus, könnyen megmunkálható és rendkívül jó a hőszigetelő képessége, ezért a múltban kedvelt építőanyagként hasznosították.

A bánya 2016-ban a helyiek elmondása alapján lett újra megtalálva.

A falon rögtön szembetűntek a fűrészelés nyomai, így elkezdődtek a takarítás munkálatai, mely során 100 köbméter föld megmozgatása és elszállítása után további részletek tűntek elő, láthatóvá váltak az emberi beavatkozás nyomai.